Amikor önmagunk felé haladunk

“Amikor önmagunk felé haladunk, akkor először viszonylag könnyen tudunk menni, de aztán mindig jön egy rettenetesen zűrzavaros, nagyon sok félelmetes belső tartalommal és a múltunk el nem rendezett dolgaival terhes szakasz.

A lelki fejlődésünket éppen az szokta akadályozni, hogy ezen a zűrzavaron, ezen a sötétségen nem szívesen megyünk keresztül, a félelem és a kényelemszeretet visszatart.

Holott ezt az utat egy bizonyos szintnél jobban nem lehet megkönnyíteni, és az, amire igazán vágyunk, a káoszon túl van. Nem találhatunk rá, ha nem merünk belépni a sötétségbe.”

– Pál Feri –

Written by