Hűtlenség

Amikor megcsalnak minket, sokszor gyermekkori fájdalmak, sebek szakadnak fel bennünk. Teljesen normális és egészséges igényünk, hogy különlegesek legyünk a szüleink számára, hiszen ki más adhatná meg nekünk azt az alapélményt, hogy egyszeriek és felcserélhetetlenek vagyunk, ha nem az anyánk vagy az apánk?

Akit ezen a területen valami nagy trauma ért gyerekkorában, az a megcsalásra akár extrém módon is reagálhat, mert az egy olyan mély regresszív élményt idézhet elő benne, amely felett nincs kontrollja.

Testi tünetek szintjén, igazi szeparációs szorongásélményként, gyermeki elhagyatottságként élheti meg ezt a helyzetet, amely hasonló kiszolgáltatottság-érzést hozhat elő, mint amit utoljára kicsi korában élt át.

Pontosan ebből fakad az is, hogy aki megéli ezt a traumát, utána sok esetben olyanná válik, mint egy gyermek.

Képtelen lesz a normál életvitelre, nem eszik, nem alszik, elhanyagolja a családját, nem tud bejárni dolgozni, tehát visszaesik egy korábbi szintre, ahol még nem volt más eszköze arra, hogy kifejezze, ha valami szenvedést okozott neki.”   (Részlet Dr. Almási Kitti Hűtlenség című könyvéből.)

Written by